Maurer Dóra kiállítása a győri Esterházy-palotában

Hajtogatott idő

Maurer Dóra lassan több mint négy évtizede készít képzőművészeti munkásságával párhuzamosan filmeket, ő az egyik leghatározottabb karakterű kísérleti filmes Magyarországon.

Maurer Dóra összes filmjében következetesen a saját kérdéseire akar választ kapni, nem akar „élményt nyújtani”, nem akarja „magát kifejezni”, sem pedig azt bemutatni, hogy „ő hogyan látja a valóságot”. A környező valósággal egyébként ő is olyan bonyolult kapcsolatban áll, mint bárki más – alkotó, vagy nem alkotó –, ő azonban saját bevallása szerint elsősorban arra akarja használni a kívülről jövő impulzusokat, hogy mintegy külső terepről kontrollálja saját útjának helyességét. Világos kapcsolatot, összefüggéseket mutatnak a képzőművészeti törekvések is, melyekből Maurer a filmjeit továbbfejlesztette. A legfontosabb ebből a szempontból az eltolódás elvének sokoldalú megjelenítése. A film e tekintetben nem más, mint a kontinuitás megjelenése a képzőművészeti eltolódások statikus fázisai között.
Áttételesebben ugyan, de a nyomhagyás, a lenyomat elve is vonatkoztatható a filmekre. Különösen az eltolódással kombinálva. A képzőművész számára végső soron minden lenyomatnak számít, az ecsetvonás éppúgy, mint a grafikai nyomat. Maurer néhány korai munkája azonban olyan nyomalkotási folyamatokat vizsgál, melyekben a folyamatosan ismétlődő mozgás először alig észrevehető, majd lassan határozottá váló lenyomatokat, máskor minimális természeti változások sora érzékelhető, amit csak rögzíteni kell. Ez a rögzítés természetesen nemcsak fotó, hanem mozgófilm is lehet. Mint képzőművész, Maurer az az alkotó, akit a „kis dolgok”, kis eltérések, alig észrevehető mozzanatok ösztönöznek alkotásra; ezeknek mennyiségi összefüggései, mérhetőségük feltételei vezetik el ahhoz a módszerhez, hogy többé kevésbé szervezetlen jelenségekre szigorú (számtani, geometriai, logikai) struktúrákat illesszen rá. Innen egy lépés a strukturális filmalkotás, s megfordítva, Maurer filmjeinek éppen az az egyik legmegragadobb vonása, hogy a szigorú szerkezetet többnyire oldja a hordozóul választott téma. Az elmúlt 15-20 évben egyre több vetítésre került sor nemzetközi és hazai kiállításokon, ami mögött egy egész esztétikai ok-okozati rendszer húzódik meg. Ebből a szempontból egy önmagában is különösen fontos esemény Maurer Dóra filmretrospektív kiállítása. A kiállításon Maurer Dóra, konceptuális fotók, film állóképanalízisek mellett 12 filmje kerül bemutatásra.  


Maurer Dóra: Hét fordulat, 1979.


Maurer Dóra: Hajtogatott idő – filmretrospektív
Helyszín: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Esterházy-palota (Győr, Király u. 17.)  
Megnyitó: 2018. június 22. 18.00 óra
Köszöntőt mond: Radnóti Ákos, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere
A kiállítást megnyitja: Dr. Fabényi Júlia múzeumigazgató, Ludwig Múzeum
Megtekinthető: 2018. június 22 – szeptember 30. hétfő kivételével naponta 10.00-18.00 óráig

Buszos utazás Budapestről Győrbe a Rómer Múzeumba a megnyitó napján:
Indulás: 2018. június 22. 15:30, Budapest (Műcsarnok elől)
Érkezés Győrbe: kb. 17:45-re, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum – Esterházy-palota kiállítóhelyére (9021 Győr, Király u. 17.)
A kiállítás megnyitó 18.00 órakor kezdődik.
Visszaút – indulás: Esterházy-palota elől 21 órakor
Érkezés: Budapest (Műcsarnok elé)
Az útiköltség és a megnyitón való részvétel ingyenes. A buszon az előzetes jelentkezések alapján tudunk helyet biztosítani az érdeklődőknek. Jelentkezés: Ludvigné Méhes Zsuzsanna: mehes.zsuzsa@romer.hu

full_005545.jpg
Vasárnap Révész Emese tart kurátori tárlatvezetést Maurer Dóra kiállításán

Mennyiben követte és mennyiben jelentettek radikális újdonságot Maurer Dóra művei a grafikai gondolkodásban? Mennyiben meghatározó a mélynyomású technika választása? Mit jelent a mediális tudatosság alkotásaiban? A művészi grafikából szerzett tapasztalatai miként befolyásolták későbbi, technikailag szerteágazó munkásságát? 

full_005593.png
Maurer Dóra lett a Széchenyi Akadémia új elnöke

Maurer Dóra festőművész lett a Széchenyi Akadémia új elnöke - tájékoztatta a Magyar Tudományos Akadémia hétfő este az MTI-t. Az MTA által 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia hétfőn rendes éves és tisztújító közgyűlésén választotta meg tisztségviselőit, valamint mind az 5 szakosztályba új tagokat választott. Az új elnök mellett Ferencz Győző költő továbbra is ügyvezető elnök maradt.