Artmagazin
full_004869.png

Artmagazin 91

Címlapunkon Szent Márton. Az idei év a világ hívő részén az ő jegyében telt, és az irgalmasságéban. Jön a hideg, a téma nem csak a grandiózus kiállítások miatt lesz aktuális. Cikkünkből az is kiderül, hogy Márton idején Pannoniában a gazdagok is komolyan vették az aszketizmus, a jámborság keresztény eszméit, értékeit, és komoly szerepük volt ezek elterjesztésében – még egy aktualitás. 
Aztán egy másik kultúrkör, de ugyanazok az eszmék: Ai Weiwei látványos installációja a bécsi Belvedere Palota taván: menekültek színes mentőmellényeiből kirajzolódó F betű, mint valami ordító tavirózsa. 
Következő cikkünk témája, Lady Hamilton története is nézhető teljesen mai szemszögből: tulajdonképpen gyerekprostitúció, ami vele történt, adták-vették, mint valami szebb lovat, míg aztán össze nem barátkozott a nápolyi királynéval és egymásba nem szerettek az angolok nemzeti hősével, Nelson admirálissal. Őszintén sajnáljuk, hogy mindezek ellenére szegényen és kitaszítva halt meg, bár valószínűleg még I. Erzsébet emlékét sem őrzi annyi kép, álló és mozgó egyaránt, mint az övét. És ez a fajta örök dicsőség is dicsőség. 
Kicsit más világ a címe annak a cikkünknek, ami egy minimum kétkultúrájú város (Breslau–Wrocław) háborús romokon kivirágzott fantasztikus modernista, avantgárd művészetével foglalkozik a Ludwig aktuális kiállítása kapcsán. 
Aztán a szentendrei Elvesztegetett idő: avagy hogyan hatnak a kortársak nagy művei, ha csak kis segítséget kapunk az értelmezéshez. (Alapkérdés, hozzászólni ér.)
Alapkérdésnek tűnik még mindig az is, amit további két cikkünk, Járitz Józsa és Modok Mária művészsorsa felvet. Férjhez menni, együtt megöregedni valakivel, és a saját művészkarriert majdhogynem feladni, vagy egyedül, csak a hivatásnak élni? A magyar művészettörténet sem ad sok segítséget a kérdés eldöntéséhez: egyik nő sem csinált igazi karriert, műveiket még mindig csak a boldog kevesek veszik és értékelik. 
Ez vajon miért lett így? Hogyan lehet eljutni a nemzetközi hírnév szintjére? A tudás megoszthatósága nyilván sokat fog segíteni a főáramból kiszorultaknak, de most még egyelőre kb. száz ember dönti el, mi kerül be a világ művészeti vérkeringésébe, a fontosabb kiállítóhelyekre és a nemzetközi műtárgypiacra, mindezt szigorúan szűk körön belül maradó, bennfentes információk alapján. Bár megfigyelhető a nyitás más régiók felé és az átláthatóság megjelenése követelményként az egyik legfontosabb intézményben, a Tate Modernben; erről is beszélgettünk a Tate szerzeményezési bizottságának magyar tagjával, Küllői Péterrel. 
És ha már az a téma, milyen háttértevékenységek zajlanak a művészeti színtéren, érdekes adalékokat kaphatunk arról, hogyan indult be mindez a kilencvenes évek Magyarországán, a Szépművészeti Múzeumban, abból az interjúból, amit a múzeum Baráti Körének egyik első elnökével, Gerlóczy Pállal készítettünk.
Rengeteg könyvet is ajánlunk: fő cikkeink témájához kapcsolódik mind. Régiók, nemzetköziség és a köztük feszülő ellentétek, vagy épp az összekapcsolódás lehetősége, ezeket a kérdéseket járja körül vagy csak illusztrálja a Gutenberg rovatunkba került válogatás.
Végül Egy kép rovatunk újabb darabja pozitív végkicsengésnek: most épp Moizer Zsuzsa festményéről van benne szó, egy hawaii Daphnis és Chloé-történetet megjelenítő virágról és A növekvő zöld legendája című sorozatról.
 
tt
 
ARTMAGAZIN 91
 
TARTALOM:
4 – 5 ARTANZIX 
 
6 – 11 Sághy Marianne: AZ IRGALMAS PANNONIAI: SZENT MÁRTON – Kiállítások Szombathelytől Tours-ig 
 
12 – 15 Nagy Mercédesz: F.UCK – Régi-új Ai Weiwei 
 
16 – 19 Mélyi József: KICSIT MÁS VILÁG 
 
20 – 27 Topor Tünde: FONTOS TUDNI, HOGY A MAGYAR MŰVÉSZETET IS CSAK REGIONÁLIS KONTEXTUSBAN TARTJÁK SZÁMON – Beszélgetés Küllői Péterrel
 
30 – 33 Mucsi Emese: #IDŐ – Gondolatok az időről Budapesttől harminc percre 
 
34 – 37 Szikra Renáta: VÉRBŐ KLASSZICIZMUS 
 
38 – 45 Nyáry Krisztián: „AZT SEM TUDOM, MIKOR FESTETTE MINDEZT” – Czóbel Béla, Isolde Daig és Modok Mária 
 
46 – 55 Drienyovszki Zsófia: A MINDENSÉG NAGY GÖMB ALAKJÁBAN OTT LEBEG KUTATÓ SZEMÜNK ELŐTT... – Járitz Józsa élete, művészete és világfelfogása 
 
56 – 61 Topor Tünde: EGY AMERIKAI BUDAPESTEN – Beszélgetés Gerlóczy Pállal, a Szépművészeti Múzeum Baráti Köre egykori elnökével
 
65 Winkler Nóra: MOIZER ZSUZSA: Ohia és Lehua története – A növekvő zöld legendája című sorozatból 
 
67 Gutenberg-galaxis: LŐRINCZ LILI: „ERRE MEGY AZ ÚT EZUTÁN, NYOMOMBAN AZ ÚJABB ÖSVÉNY – BAÁSZ IMRE KALEVALA-ILLUSZTRÁCIÓI
Martos Gábor könyvrecenziója
 
68 Gutenberg-galaxis: ÉBLI GÁBOR: MÚZEUMÁNIA
Zemlényi-Kovács Barnabás könyvrecenziója
 
69 Gutenberg-galaxis: BÁN ZSÓFIA: TURUL ÉS DÍNÓ
Pócsik Andrea könyvrecenziója
 
70 Gutenberg-galaxis: A BÁLNA, AMELY TENGERALATTJÁRÓ VOLT. KORTÁRS POZÍCIÓK ALBÁNIÁBÓL ÉS KOSZOVÓBÓL
Gosztola Kitti katalógusrecenziója